Cső lakók!

Felhúzzák a redőnyt, kinyitják az ajtót.
…ha bejön, adminisztrálom; ha van papírja, beengedem; ha szomjas, teát kap; ha éhes, kenyeret adok; ha újságot kér, odaadom; ha nincs irata, hozzájuttatom; ha jókedvű, meghallgatom; ha rosszkedvű, felvidítom; ha fáradt, pihenni hagyom; ha lusta, lelkesítem; ha könyvet kér, kölcsönadom; ha piszkos, megfürödhet; ha fázik, befűtök; ha melege van, ablakot nyitok; ha munkát keres, segítem; ha nem keres, békén hagyom; ha nehezen érti meg, egyszerűsítek; ha értelmes, megbeszéljük; ha telefonál, felvilágosítom; ha informálatlan, telefonálok; ha szállást keres, tanácsot adok; ha utcán van, pártfogolom; ha elromlik valami, kijavíttatom; ha információ van, tájékoztatom; ha balhézik, kitiltom; ha mesél, hallgatom; ha szótlan, hallgatok; ha beteg, orvost hívok; ha szidalmaz, ráhagyom; ha dicsér, leszidom; ha mindig beszél, érdektelen; ha sosem beszél, érdekes; ha neveletlen, nevelem; ha adatlapot kapott, kitöltöm; ha önéletrajzot ír, begépelem; ha szemfüles, kijátszik; ha nem játszik ki, ügyes vagyok; ha nem köszön, köszönök; ha elköszön…
Bezárják az ajtót, lehúzzák a redőnyt. 

forrás:www.menhely.hu

 

Öt hajléktalan toporog a nővérszoba előtt, kezükben virágcsokor:
-    Boldog névnapot nővérke, fogadja el tőlünk ezt a kis virágot.
-    Nagyon kedvesek, köszönöm. Honnan volt erre pénzük?
-    Ma inkább nem ittunk.

Játszani nem lehet „szociálisan”, sőt! De lehet-e úgy játszani, hogy az ellenfelek egyikének hatalma van a másik fölött (vagy legalábbis az a másik ezt gondolja)?
A klubban gyakran sakkozom a vendégekkel, és egy sakkparti nagyon sokat árul el az ellenfélről, egészen mély, belső dolgokat is.
Igen jó játékosok is akadnak közöttük, s mégis, valahogy többször nyerek, mint kéne. Pedig nem vagyok különösebb sakkfenomén.
A „főnökurazók” szinte mindig, de a nevemen szólítók is feltűnően gyakran veszítenek.
Ha cigivel kínálom az ellenfelet, biztosan lép valami botorságot, még mielőtt elnyomta volna. Ha módjában áll visszakínálni, valamit javul a helyzet.
Egy-két „lázadó” azért szerencsére akad, akit nem befolyásol a köztünk lévő oldhatatlanul hierarchikus viszony. Szóval olykor egy-egy szabad ember azért ronggyá ver.

forrás: www.menhely.hu

 

Megtermett, szakállas kollégámmal indulunk a bejelentés helyszínére. Január van, nagyon hideg.

A Duna partján, egy téren keresünk egy földön fekvő férfit.

Megtaláljuk, ébresztjük. Szegény elég kapatos.

- Jó napot! A Menhely Alapítványtól vagyunk, tudunk Önnek valamiben segíteni?

Az úr rámosolyog a kollégámra, s szinte könnyes szemmel kérleli:

- Adjon egy puszit!

Forrás: www.menhely.hu